Tárgyas ragozás – F mint forma

Először is beszéljünk a formáról!

Már rég szeretnék olyan kiállítási installációs rendszerrel dolgozni, ami mobil és mozgékony, paraván és vitrin egyben, nem kell hozzá falat fúrni, formája és színe letisztult, mégis „erős az arcéle”, elemes és bővíthető. (Minden múzeumnak szüksége van ilyenre.) És ez még mind nem elég: passzoljanak hozzá a régi tárgyak, de egy fröccsöntött kismotort se dobjon le a hátáról. (Hiszen szakmánk az etnográfia.) Ja, és az összerakás megoldható legyen hat erős, de szörnyen elfoglalt, lassú járású férfi nélkül is, két-három gyors és rátermett háziasszonnyal, valahogy így: na, csajok, összerakjuk? Oszt hipp-hipp. (Mert ne legyenek illúzióink.) Tökéletes elgondolás, nem is kétséges. (Aztán majd a hibák is szépen kijönnek.) Legyen ez a kiindulás!

Ahogy a Tárgyas_ragozás à szubjektív etnográfia című vándorkiállítás formai megoldásainál is: forgatókönyv, látványterv, pályázat – majd harmad annyi pénz, mint amennyi a megvalósításhoz elég (nka). De a népmesékben is a legkisebb királyfi a legügyesebb. Kalandra fel!

Költségcsökkentés, áttervezés (Narmer Építész Stúdió), színválasztás (grafitszürke), polcok, vasalás, zsanér, plexi, matrica és betűkivágás. Megoldjuk. Megoldják. Szállítás. Rajt!  

És máris tele vagyok kétséggel: izgulok, hogy az elvárások köszönőviszonyban vannak-e a valósággal? Bírja-e a cucc a strapát? (Három helyszín, hat hónap. Meg legyen benne még tíz év. Hosszú táv.) És összesimul-e a bútor a tárgyakkal? Meg egy csomó ilyen. De nincs sok idő morfondírra. Fel a lépcsőn, kézben az installációs elemekkel (második emelet, nincs lift, kellenek a pasik), letámasztás, zsanérozás, anya-ellentartás (finom női munka). Elfér? Hogy néz ki? Erre gondoltam? Barátkozunk. Alszunk rá egyet. 

A helyszín Veszprém, a Laczkó Dezső Múzeum. Zakatol a csavarhúzógép, sasolok, próbálom óvatosan beleképzelni a cuccot. Hm. Párnanyereg. Hm. Gördeszka. Hm. Tokmány. Hm. Pilleszék. Hm. Friss installációs szag. Imádom. A polcokat még „csiszolni” kell, de holnap már jönnek a betűk. Egyelőre katonás a rend, de holnap megbolondítom. És ígérem: a tárgyakig is eljutunk. És lesznek emberek is a történetben. Mert ez egy ilyen történet.