Ma
reggel egy olyan tárgyról (pontosabban annak egy titokzatos és mókás
részletéről) írok, amit nemcsak viselni fogok, hanem előtte meg is javítottam. Micsoda
reggeli kaland!
Gyerekkorom
óta kedvelem az egyujjas kesztyűt: egyszerűen praktikusabb és melegebb, mint az
ötujjas. (Viszont az elnevezése nem logikus, ugyanis nyilvánvalóan nem egy-,
hanem kétujjas.) Az egésznek van valami vidám gyerekhangulata. Két kedvenc
egyujjasom van, mint egy igazi, komoly felnőtt nőnek. A mályva színű mintás a
kedvencebb. Tavaly bent hagytam egy próbafülkében, még a bolt ajtajában
visszafordultam, de nem találtam meg (azt hiszem, rossz fülkébe mentem). Aztán
két nap múlva újra eszembe jutott, arra kanyarodtam, gondoltam, adok még egy
esélyt nekünk. Legnagyobb meglepetésemre megvolt. Újrakezdtük. Aztán pár hét
múlva kilukadt. És jött a tavasz meg a nyár. Idén még nem volt rajtam. Ma
reggel szedtem ki a sapka-kesztyű-sál fiókból (ami egy igazi kis búvóhely; ha
játékmackó lennék nálunk, csak ott laknék).
Talán
két vagy három éve vehettem egy Mexx üzletben. Kétrétegű: a bélése termo, a
„huzata” kötött, szagáról ítélve: gyapjú (már nincs benne cetli, amin
ellenőrizhetném az anyagokat). Telente a másik egyujjas kesztyűvel hordom váltásban.
(A másik, amiről most nem írok, egy igazi nagyágyú: még 1996-97 telén vettem
Lundban, Svédországban. Akkor egy számomra teljesen ismeretlen kesztyűtípust
képviselt: a kívül kötött, belül bundás változatot. Fehér műszőrrel bundázott.
Hógolyózni nem a legjobb, a kötött anyag miatt, de amúgy egy igazi kályha.
Tegnap kiállítást bontottam Miskolcon, pakolás, cuccolás, teherautó, hófúvás,
és végig ez volt rajtam, és egy csomószor eszembe jutott Svédország. Pedig csak
egy kesztyű.) Vidám szín, finoman „norvég mintás”, az egyik mályva színen a
másik, ez valójában csak közelről látszik (én általában onnan nézem, nincs
messze a kezem a fejemtől, pont egy karnyújtás), hosszú a mandzsettája, és van
egy nagyon mókás kis részlet, aminek a valódi funkcióját sosem tudtam
megállapítani. De talán nem árulok el nagy titkot magamról, ha leírom, megveszek
az apró, mókás részletekért, de nem megyek Dunának, ha történetesen nem tudom
megfejteni a valódi funkciójukat. Megelégszem azzal, hogy kitalálok rá valami
saját magyarázatot.
Szóval
a kézfej rész végén, valahol a középső ujj magasságában a kesztyű egy apró kis
fülecskében, egy kis akasztóban végződik. Rémlik, hogy a boltban ennél a
résznél volt felakasztva, de azt kétlem, hogy ezért készült volna. Az első
ötletem az volt, ahogy ott báboztam a boltban (próba címén), hogy biztos ott
lehet átfűzni a zsinórt. Ugye megvan oviból a zsinóros kesztyű? Meg áltsuliból.
Kinek meddig voltak problémái azzal, hogy a kesztyűje egyik felét állandóan
elveszítette. Nekem ma sem ártana, amúgy. A legmókásabb az volt ezekben a
kabátujjon átfűzött, zsinóros megoldásban, amikor mindkét kesztyűt lehúztam, és
csak fityegett a kabátujj végén. Ez emlékeim szerint kifogyhatatlan
humorforrást jelentett. Tehát ez volt az első ötletem a fülecskére. De azonnal
rá is jöttem, hogy nem, nem logikus. Nem azért, mert felnőttkesztyű, hanem
azért, mert rossz helyen van: a zsinórhoz a fülecske a kesztyű csuklórészénél
logikus. De akkor továbbra is ott a kérdés: mi a szösznek kell egy ilyen
fülecske? Valahogy csak arra tudok gondolni, hogy valahova fel kell akasztani.
Úgyhogy mentő megoldásként azt találtam ki, hogy ez tulajdonképpen egy horgolt
gombluk. De miért van szükség egy kesztyűn horgolt gomblukra? Egyszerű: ha levetem,
rágombolom a kabát gombjára, és úgy akasztom fel a fogasra. (A zipzáras kabát,
az pech.) Esetleg valakinek más megoldás?
És
akkor most elő a varródobozt, és egy gyors varrás. Mert a jobb fele (jobbkezes
tulajdonos) kikopott. Rögtön látom, hogy az ideális megoldás a stoppolás volna,
de erre indulás előtt már nincs idő. Találok a cérnák között megtévesztésig
hasonló színt. Most csak gyorsan összeöltöm, hogy ne legyen kínos a luk, majd merészen
eltervezem, hogy a hétvégén megkeresem a régi családi stoppológombát (legalább
azt is jól leírom), és megpróbálkozom egy vagány stoppolással. De ahhoz több idő
kell. Úgy tartják, egy szépen kivitelezett stoppolt folt kézműves teljesítmény.
Egy próbát megér!
Egyujjas
kötött kesztyű
termo bélés, kötött
2009 vagy 2010
Gyártó és forgalmazó:
Mexx
Méret: S
1 megjegyzés:
Az ifjúkori vonzalmat alá tudom támasztani! Máig őrzöm (sőt, néha még mindig hordom) azt a saját kézzel készült, zöld és natúr színkombinációjú egyujjast, amiről mindig eszembe jutsz!
Megjegyzés küldése