2013. január 15.

013. Ördög a részletekben



Ma reggel egy olyan tárgyról (pontosabban annak egy titokzatos és mókás részletéről) írok, amit nemcsak viselni fogok, hanem előtte meg is javítottam. Micsoda reggeli kaland!

Gyerekkorom óta kedvelem az egyujjas kesztyűt: egyszerűen praktikusabb és melegebb, mint az ötujjas. (Viszont az elnevezése nem logikus, ugyanis nyilvánvalóan nem egy-, hanem kétujjas.) Az egésznek van valami vidám gyerekhangulata. Két kedvenc egyujjasom van, mint egy igazi, komoly felnőtt nőnek. A mályva színű mintás a kedvencebb. Tavaly bent hagytam egy próbafülkében, még a bolt ajtajában visszafordultam, de nem találtam meg (azt hiszem, rossz fülkébe mentem). Aztán két nap múlva újra eszembe jutott, arra kanyarodtam, gondoltam, adok még egy esélyt nekünk. Legnagyobb meglepetésemre megvolt. Újrakezdtük. Aztán pár hét múlva kilukadt. És jött a tavasz meg a nyár. Idén még nem volt rajtam. Ma reggel szedtem ki a sapka-kesztyű-sál fiókból (ami egy igazi kis búvóhely; ha játékmackó lennék nálunk, csak ott laknék).  

Talán két vagy három éve vehettem egy Mexx üzletben. Kétrétegű: a bélése termo, a „huzata” kötött, szagáról ítélve: gyapjú (már nincs benne cetli, amin ellenőrizhetném az anyagokat). Telente a másik egyujjas kesztyűvel hordom váltásban. (A másik, amiről most nem írok, egy igazi nagyágyú: még 1996-97 telén vettem Lundban, Svédországban. Akkor egy számomra teljesen ismeretlen kesztyűtípust képviselt: a kívül kötött, belül bundás változatot. Fehér műszőrrel bundázott. Hógolyózni nem a legjobb, a kötött anyag miatt, de amúgy egy igazi kályha. Tegnap kiállítást bontottam Miskolcon, pakolás, cuccolás, teherautó, hófúvás, és végig ez volt rajtam, és egy csomószor eszembe jutott Svédország. Pedig csak egy kesztyű.) Vidám szín, finoman „norvég mintás”, az egyik mályva színen a másik, ez valójában csak közelről látszik (én általában onnan nézem, nincs messze a kezem a fejemtől, pont egy karnyújtás), hosszú a mandzsettája, és van egy nagyon mókás kis részlet, aminek a valódi funkcióját sosem tudtam megállapítani. De talán nem árulok el nagy titkot magamról, ha leírom, megveszek az apró, mókás részletekért, de nem megyek Dunának, ha történetesen nem tudom megfejteni a valódi funkciójukat. Megelégszem azzal, hogy kitalálok rá valami saját magyarázatot.

Szóval a kézfej rész végén, valahol a középső ujj magasságában a kesztyű egy apró kis fülecskében, egy kis akasztóban végződik. Rémlik, hogy a boltban ennél a résznél volt felakasztva, de azt kétlem, hogy ezért készült volna. Az első ötletem az volt, ahogy ott báboztam a boltban (próba címén), hogy biztos ott lehet átfűzni a zsinórt. Ugye megvan oviból a zsinóros kesztyű? Meg áltsuliból. Kinek meddig voltak problémái azzal, hogy a kesztyűje egyik felét állandóan elveszítette. Nekem ma sem ártana, amúgy. A legmókásabb az volt ezekben a kabátujjon átfűzött, zsinóros megoldásban, amikor mindkét kesztyűt lehúztam, és csak fityegett a kabátujj végén. Ez emlékeim szerint kifogyhatatlan humorforrást jelentett. Tehát ez volt az első ötletem a fülecskére. De azonnal rá is jöttem, hogy nem, nem logikus. Nem azért, mert felnőttkesztyű, hanem azért, mert rossz helyen van: a zsinórhoz a fülecske a kesztyű csuklórészénél logikus. De akkor továbbra is ott a kérdés: mi a szösznek kell egy ilyen fülecske? Valahogy csak arra tudok gondolni, hogy valahova fel kell akasztani. Úgyhogy mentő megoldásként azt találtam ki, hogy ez tulajdonképpen egy horgolt gombluk. De miért van szükség egy kesztyűn horgolt gomblukra? Egyszerű: ha levetem, rágombolom a kabát gombjára, és úgy akasztom fel a fogasra. (A zipzáras kabát, az pech.) Esetleg valakinek más megoldás?

És akkor most elő a varródobozt, és egy gyors varrás. Mert a jobb fele (jobbkezes tulajdonos) kikopott. Rögtön látom, hogy az ideális megoldás a stoppolás volna, de erre indulás előtt már nincs idő. Találok a cérnák között megtévesztésig hasonló színt. Most csak gyorsan összeöltöm, hogy ne legyen kínos a luk, majd merészen eltervezem, hogy a hétvégén megkeresem a régi családi stoppológombát (legalább azt is jól leírom), és megpróbálkozom egy vagány stoppolással. De ahhoz több idő kell. Úgy tartják, egy szépen kivitelezett stoppolt folt kézműves teljesítmény. Egy próbát megér!

Egyujjas kötött kesztyű
termo bélés, kötött
2009 vagy 2010
Gyártó és forgalmazó: Mexx
Méret: S

Ha nem érted, mi a szösz ez a szöveg, olvasd el ezt: 000. Önetnográfiai misszió

1 megjegyzés:

Kriszta írta...

Az ifjúkori vonzalmat alá tudom támasztani! Máig őrzöm (sőt, néha még mindig hordom) azt a saját kézzel készült, zöld és natúr színkombinációjú egyujjast, amiről mindig eszembe jutsz!