Az aszfaltra fújást a Szent István Park közelében exponáltam ilyen sikeresen túl. A nyíl a Duna felé vezető lépcsőre mutat, a víz irányába. Az alkotás szárazföldi változatban is létezik, Rutkai Bori küldött hetekkel ezelőtt egy találatot a Franken Leóról.
Fotó: Rutkai Bori (biztos ő is egy creative commons)
Büszkeségünk: a Duna; meg a másik: a kátyú feszített víztükörrel. Egyik sem tiszta, egyik sem iható, de mienk. Ha süt a nap, csillog, ha esik, akkor meg emelkedik a vízszint. Az alkotói szabadság és a független feledezés elvén alapulóan pedig így alakult a mi fővárosunknak az ő flasztere. Simán jobb, mint üresen!
UP-TO-DATE: s-k blogon komoly nem ivóvíz gyűjtemény sorakozik (kösz kapcsford!)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése