2008. november 11.

alter-Hamburg: Ottensen és Schanze

Ottensen Hamburg egyik belvárosi negyede, Altona szomszédságában. Ottensen és Altona is Dániához tartoztak, egészen az 1864-es dán-német háborúig, ekkor kerültek német fennhatóság alá Schweslig-Holstein tartományhoz, Hamburg egy városnegyedeként (szerintem ma már nem szomorkodnak). Altona is, de különösen Ottensen a kézműves és kisipari városként/városrészként vált híressé, a fáma szerint ezt a jellegzetességét a 20. század hetvenes éveinek időszakáig megőrizte, jellegében és hangulatában egyaránt. Majd kicsit lepukkant – már amennyire Németország leggazdagabb, önálló városállamában ez lehetséges. Az ipari épületek kiürültek, de egy évtized múlva ezek a helyek az alternatív kultúra szerelmesei számára kincsesbányává változtak: új kulturális centrumok és szórakozó helyek alakultak, a publikum pedig nemcsak szórakozó, hanem lakónegyedként is felfedezte magának a nagyon jó arányokkal, hangulatos utcákkal és terekkel rendelkező, otthonos belvárosi részt.
A városképet erősen meghatározó köztéri szereplők egyike, az úgynevezett Ottenser Nase (ottenseni orr) nevű házak. Ilyen házak ott állnak, ahol nem két, hanem legalább három utca keresztezi egymást, és a hegyes szögekben magas vékonyka házak épülnek. Az itt látható, ma foglalt ház (squat) még azzal a vizuális plusszal is bír, hogy földszinti részét – ami érzékelhetően valamiféle baloldali közösségi hely – biciklihulladékból buherált ráccsal vették körbe.
Ugyancsak munkásnegyedként de egyben alternatív negyedként is tartják számon a híres/hírhedt St. Pauli közvetlen közelében található Schanzenvierteilt. A negyed központja az egykori Flora Theater, amihez szerintem egy egészen briliáns európai történet kapcsolódik. Amikor Európában a hetvenes-nyolcvanas években kitört a musical-boom, akkor Hamburgban kitalálták, hogy az egykori Flora Theater remek helyszín lenne egy új musical színház létrehozására. Csak nem számítottak arra, hogy a negyed lakóinak ez egy cseppet sem fog tetszeni: nem akartak felfuttatott, divatos városnegyedé válni, bontásokkal és újjáépítésekkel, és egy cseppet sem akarták Webbert és a Macskákat! Ezért nagyon komoly protestálásokba kezdtek, mindennapossá vált a „csata” a lakók és a rendőrség között. Az ellenállás szimbóluma még ma is a Flora, ami Rote Flora néven vonult be Hamburg baloldali ellenállás-történelmébe.
Hamburgban itt járnak a legtöbben biciklivel, és itt lehet a legtutibb preparált bringákat, firkákat és applikációkat találni. Van itt még egy remek műfaj, amiről külön is érdemes szót ejteni: a Tante-Emma-Laden. Ez a nagyon vicces szóösszetétel azokat a kisboltokat jelöli mind a mai napig Németországban, melyekben a vevő és az eladó személyes kapcsolatba kerülhet egymással, ahol nemcsak a bolt, hanem maga a tulajdonos is intézménnyé válik a környéken lakók számára. Ottensen és a Schanze a Tante-Emma-Ladenek két Hamburgi fellegvára.

11 megjegyzés:

Kriszta írta...

Így nappali fényben nagyon különleges hangulata van a helynek, de éjszaka nem biztos, hogy odamerészkednék...

Frazon Zsófi írta...

Németországban a "közbiztonság" fogalmának jelentése is van! úgyhogy abszolut sétálhatsz itt este. meg azért is, mert ez lakókörzet, rengeteg fiatallal, akik számára a "politikus" gondolkodás nem azt jelenti, hogy öntudatlan állapotban szétverik a várost, hanem pl. azt, hogy próbálják megőrizni a régi házakat, a régi hangulatokkal együtt, és ezért az utcára is hajlandóak menni. valamiért, és nem valami ellen. ezek nagyon fontos különbségek. mondjuk úgy: ezektől élhető egy város, egy ország...legalábbis számomra.
a St. Pauli, az más, annak tényleg vannak "durva" részei, ahova nemcsak este nem mennél be, hanem nappal sem, sőt: van oylan utca, ahova nők egyáltalán be sem tehetik a lábukat! de hát ez egy nagy város, sokféle ember lakik, sokféle igénnyel, és mindenre találnak helyet. nekem ez nagyon rendben van!
hát, így :)

Kriszta írta...

Az tény, hogy én Németo-nak ezt az arcát nem nagyon ismerem. Ahol én éltem egy évig anno, az igazi rendes kisváros volt, és csak kirándulni vagy szórakozni mentünk nagyvárosokba. Akkor, 12 éve még nagyon új dolog volt (nekem, t.bányainak legalábbis), hogy pl. egy régi, üres gyárépületben tuti diszkó működött (aminek mellesleg Nachtschicht volt a neve :))

Frazon Zsófi írta...

ez hol volt?

Kriszta írta...

Én Sinsheimben laktam és Heidelbergbe jártunk kiruccanni.

Frazon Zsófi írta...

arrafelé meg én nem voltam, de Heidelberg gyönyörű város lehet.

egyébként azért azt hiszem, hogy Berlin és Hamburg nem az, amit Németországról "tipikusnak" szoktunk gondolni. Berlinnel kapcsolatban van is egy mondás: ha határozott elképzelésed van a németekről, akkor menj el Berlinbe, és ott mindegyiket megcáfolja az élet! ezt a mondást nagyon szeretem.

Kriszta írta...

Ó igen, Heidelberg nagyon szép! A Neckar völgye meg fenséges!
Kelet-Németországban nem voltam még, viszont ismertem egy berlini családot, akiknél szintén egy magyar lány volt au-pair. Fantasztikus volt számunkra, hogy mennyivel nyitottabbak voltak irányunkba, mint az ottaniak!

Kriszta írta...

Mármint a berlini család lakott Sinsheimben (sokszor nagyon zagyválok...)

Frazon Zsófi írta...

az emlékek, ugye :)

Névtelen írta...

Klassz ez a honlap és a cikk! Ajánlom nektek Csoszó Gabi fotóit és Kiss Noémi írását, Amrumról és Hamburgról, a Lettre-ben jelent meg.
http://www.c3.hu/scripta/lettre/lettre64/arckep.htm

Frazon Zsófi írta...

szia, köszi! gyere máskor is!