2009. április 7.

utcai aprónyomtatványok

Autós, bringás, gyalogos: a városi közlekedés szereplői. Igen, róluk gondolkodni kell. Budapesten különösen. Erre az utca igazán remek terep, és az utcai műfajok (muzeológiai szakszóval: aprónyomtatványok) jól elférnek a nagyvárosi terepasztalon. De ahhoz, hogy észrevehetővé és megjegyezhetővé váljanak, a gondolkodást nem lehet megúszni. És nem is érdemes, mert attól nekünk leskelődőknek is jobb lesz.
A két idézett melóban sajnos nincs elég tartalom, és nincs elég humor. A szereplők közötti kapcsolat túl egyszerű: fent-lent, élet-halál. A megfordított kép nem ad ki valójában új képet, a szöveggel készített vonalrajz pedig minden fogalmazásbeli „eleganciát” nélkülöz (és nem is értem, de ez biztos az én hibám).
Ebbe az űrbe türemkedik évek óta a kétfarkú kutya (az utóbbi hónapokban Budapesten is sokkal észrevehetőbb formában) szlogenné váló fordulataival, matricáival és ál-hirdetéseivel. Ember és autó kapcsolata itt is opponáló, a szöveg radikális, de nem agresszív. Nincs a tenyérnyi felületen explicit bringa, de azzal, hogy egy postaládára került, könnyen eszünkbe juttathatja a postahivatal nemrégiben bonyolított fullextrás bringa vásárlási akcióját.
A vicces a melókban: hogy mindhárom a Wesselényi utcában (Budapest, 7. kerület) látható, viszont csak gyalogosként észrevehető.

2 megjegyzés:

irisz írta...

az első kettőt én sem értem, de az autókkal a gyalogosok ellen régóta kedvenc mozgalmam, úgy vélem igen széles és aktív tagsággal rendelkező társaság lehet :).

frazon zsófia írta...

nem akarok kukacoskodni, de autókkal az emberek ellen - mert, hogy az autós is ember :) szerintem pont ez jó ebben a fordulatban. hogy így egészen más az oppozíció: tk. nem is az.