Amikor otthonainkra gondolunk, könnyen gördülnek le szemünk előtt különböző tárgylisták: legszükségesebb, legszeretettebb tárgyainkról, melyek nélkül nem tudjuk elképzelni az életet (vagy csak nehezen), melyeket biztos magunkkal viszünk, ha költözünk. De eszközleltáraink időben változnak: hiszen más lábasban főzünk, mint húsz éve, más kanállal kanalazunk, más széken ülünk, és az is könnyen lehet, hogy kicseréltük a kádat, a sószórót, a habverőt és a karácsonyfatalpat is. Mert ez a dolgok rendje: elhasználódnak, eltömődnek, elfeketednek, elvesznek és eltörnek. Ami egykor fontos és nélkülözhetetlen volt, idővel fölöslegessé és eldobhatóvá válik. Vagy egyszerűen kimegy a divatból. Ha tetszik, ha nem. De mi történik az elromlott, modernebbre cserélt, kicsorbult, haszontalanná, fölöslegessé és eldobhatóvá vált eszközökkel? Egy részük végleg eltűnik, más részük viszont fondorlatosan visszaszivárog hétköznapjainkba. Nézzük néhány szerencsés flótást!
Fürdőkád és korcsolya, egy forgószék talpa, kerékpárfelni, nagyítógép és krumplisütő rács, edényfedő, kádlefolyó, virágtartó, kávéfőző szűrő és betét, karácsonyfatalp, újságtartó, virágtartó, zárbetét. Vagy: szűrőkanál, éjjeliszekrény, hintaszékláb, tálca, zuhanycső, zöldségpároló rács, hulladékfa, porszívó, vasaló, kukta, gereblye és fedő. Első pillantásra egyszerű és szimpla tárgyak. De másodikra, Páhi Péter használati funkcióval rendelkező szobrainak alkotóelemei. A fröccs-csináló gép, a teafőző, a pálinkafőző, a zsíroskenyér készítő, a tej és kakaó (felnőtteknek: vörösbor és fehérbor) adagoló, a szalonnasütő, a kerti medence – és a csajozós nyúlhaver. Szerepük szerint egy robot, egy légy, egy hal, egy kacsa, egy ringó dada, egy kutya, egy béka – és egy csajozós nyúlhaver. A konyha, a szoba, a garázs és a kamra tárgyai kelnek új életre, és válnak egy háztartási sci-fi történet főszereplőivé. Persze nem varázsütésre.
Páhi Péter ugyanis nem pusztán kreatív garázsmester, hanem kifinomult anyagismerettel rendelkező alkotó, aki tervezéssel, precizitással, kísérletezéssel, kíváncsisággal, játékkal, humorral és iróniával dolgozik – bár végül mégiscsak fúr-farag. Szobrai minden apró részletükben igényesek, látszik rajtuk a figyelem, a gondolkodás, a részlet- és ötletgazdagság: minden kivehető, használható, majd helyre tehető. Háziasszony nyelven szólva: nemcsak csudaszépek, hanem csudafontosak is. Ők az „Új haverok”: akik szépek és funkcionálisak, de leginkább kritikusak és szemtelenek. Azt ábrázolják, ami közvetlenül körülvesz minket: a háztartást, az abszurditásig fejlesztett funkciót és a megszemélyesített technikai környezetet. A formák, a szereplők és a funkciók könnyen felismerhetőek, a bennük rejlő fanyar humor miatt pedig roppant szerethetőek. Kutyában szalonna, kacsában zsír, dajkában tej (vagy bor), békában tó, légyben méz, a halban pedig párolódó pálinka. Egy kicsit minden a feje tetejére áll, aztán precízen és játékosan helyrebillen. A háztartás nem lesz egyszerűbb, de mindenképpen szórakoztatóbb.
Páhi Péter: Új haverok, Kortárs Művészeti Intézet – Dunaújváros, 2010. március 5. – április 2.
Páhi Péter honlapja: http://www.pahifekete.hu/; a Kortárs Művészeti Intézet honlapja: http://www.ica-d.hu/
A fotókat Páhi Péter készítette, a többi haver a honlapján megnézhető. A szöveg a Tudatos vásárló soron következő Otthon - lakás témájú számához készült. Várható megjelenés: nyár.
2 megjegyzés:
hűű, nagyon jól néznek ki!
ja, és azt elfelejtettem idebiggyeszteni, hogy ezt a Tudatos Vásárló otthon/lakás számának műélvezet rovatába írtam! megjelenés: nyár.
Megjegyzés küldése