2008. május 20.

bio bringa

A tárgyak életrajza a mesemondás kimeríthetetlen forrása. Akkor jössz rá, amikor van egy vonal, amit vagy te, vagy a tárgy nem ugrik át, így marad a gondolati kapcsolat. Mit értek "vonal" alatt: elvesztés, elporladás, töréskár, feloldódás és mondjuk aljaslopás. Most ez utóbbit teszem tárgyesetbe: az aljaslopást.

Fehér KTM bringám alig használtam egy évig, egy hete ellopták. Fárasztó nosztalgia helyett egy kép az ideális állapotról: ... olyan, mint egy urbán álom: napsütés és város, multikulti, high tech, szárnyaló magasépítészet! Persze, mindez a háttérben. Itt elöl: diszkrét fehér vastaxi poros fülü lovasával simul az urbán álomba.

Most elloptában két lehetőséget látok: vagy megbuherálták és darabjaira szakadt, vagy vidáman gurul az örök autómentes bringautakon. Mondjuk, legyen ez utóbbi. Ebbe még a demszkygábor is a holland átkot látná! Ha elég magasra húzom az ülést, nem ér le a lábam, így el sem kell rugaszkodni a földtől, hogy tíz centivel fölötte legyek. Semmi realitás, az a lényeg. Hivatom a demszkyt, jön is az az "ezerarcú fregoli", aztán mondom neki, hogy kitaláltam a jó várost. Mondjuk így zajlana a beszélgetés:

POROSFÜLÜ: Üdv Lordom!

FREGOLI: Hölgyeim és Uraim, ez itt a fővárosi kabaré...

POROSFÜLÜ: Jó, akkor legyen egy mutatvány. Kitaláltam a jó várost.

FREGOLI: A belépő -- aligha -- több lehet, mint a közalkalmazotti átlagkereset...

POROSFÜLÜ: Lordom, ötlettel, mutatvánnyal jöttem...

FREGOLI: ... csak tessék, tessék!

POROSFÜLÜ: Akció és nagy attttrakció! Azok a kreatív elméjű nagyvárosi utasok, akik a hónap közepén vásárolják meg a 30 napos bérletet, a fővárosi polgármesteri hivatal és a békávé közös ajándékával, egy városi kerékpárral térhetnek haza. És amikor látá az úr, hogy ez jó, hát építé a bicikliutakat -- ment a hivatalba, ment serényen.

FREGOLI: "Csak tessék, tessék -- tovább haladni, itt sem jobb, mint máshol! Ismerik azt a viccet, hogy..."

POROSFÜLÜ: Igen, ismerjük.

majd éjszaka jönnek a droidok flex-szel
felkel a nap, a konyhában kekszel
a szembenső ablakban egy combinó szexel
levágták az ajtóból a bringám flex-szel

4 megjegyzés:

. írta...

Nemrég fedeztem fel a blogot, most apránként,ahogy időm engedi visszamenőleg is.
Ehhez a bejegyzéshez ajánlok egy rövid írást,Szüts Miklós festőművész honlapjáról. http://www.szm.hu
azon belül pedig a BLOG 2007.szeptember 4-i bejegyzés.

Hát,itthon is elkellne ilyen...

Off: azt nem tudod,hogy lehet élővé tenni a linket? Mit kell elé-mögé írni?

Frazon Zsófi írta...

nem is fedezhetted volna fel olyan rég! ugyibár! de mint bennszülött, jól bánok a felfedezőkkel -- így a kolonializmuson túl, ahol a posztkolonialista kismalac túr!

természetesen bekukkantok szm-hez, köszönöm!

eeOFF: a hozzászólásban nem tudom a linket, de s ctrlV-vel elboldogulok!

üdv nálunk! ja, és jól bírjuk a kritikát!

. írta...

Én azt vallom (talán, mert mindig pont az ellenkezőjét kaptam) dicsérni, dicsérni,dicsérni. :))
Segíteni kell nőni a szárnyakat, metszegeti azt úgyis az élet nélkülem is - okoskodó kommentező is mindig akad, magyarok vagyunk.

Frazon Zsófi írta...

közben megolvastam szm-bejegyzést! nálunk azért kellene kis idő, míg a bingát fent meg lent is megérjük. persze, szoktatni, azért lehetne a népet, mert minden így működik! ami tegnap kivágta a biztosítékot, holnap a világ legtermészetesebb dolga lesz ... még akkor is, ha magyarok vagyunk :D