2008. július 25.

hazai haladás

Vannak szererncsés helyek, melyekben a városvezetők felismerik a kerékpározásban rejlő nagyszerű lehetőségeket, és nemcsak mint közlekedési formát, hanem ezzel összefüggésben mint városi szimbólumot is fontosnak tekintik. Ismerős ez a történet Hollandiából, de most New Yorkban írtak ki formatervezési pályázatot használható, dögös utcai biciklitárolók készítésére, a tervezők pedig versengenek azért, hogy megoldásaik a következő évtizedek városi ikonjává váljanak. Talán nem kell külön ecsetelni, hogy ez mennyire szimpatikus irány.
Hazai pályán egyelőre nem ilyen kedvező és zökkenőmentes a haladás. Az új kressz szerint a piros lámpánál a motorosok előregurulhatnak az autók között, de ebből a módosításból a bringásokat egyszerűen kihagyták -- mintha nem is lennénk. A javasattevő Kondorosi Ferenccel készítettek egy interjút a Klub rádióban, ahol elmondta, hogy nem elfelejtkeztek a kerékpárosokról, hanem azok már nagyon sok helyen a kerékpárutakon közlekednek. Ühüm. Nagyon sok helyen...
Biztos az erdőket is átszelő titkos bicikliutakra gondolt:
Aztán amíg ezek az utak el nem érnek a pesti oldalra is, addig maradhat a közlekedés és a hazai haladás eddig is bevált boszorkányos formája:
Jól érzékelhetően a tervezők és designerek nálunk is versengenek a kerékpáros városi ikonok megalkotásáért. Ők a befutók.

5 megjegyzés:

irisz írta...

szívesen elmennék egy boszorkányos-seprűs critical mass-ra is, csak gondolom az ilyesmit elég későn este tartják. :) :)

Frazon Zsófi írta...

nem, egyáltalán nem!
és lehet munkanap is, mert nem zavarja a forgalmat :D
azért nézhet ki valahogy, amikor 80ezer seprűs repül a város felett...

irisz írta...

a napokban sok ilyen volt, de az átlag ember simán viharnak hitte :))

irisz írta...

jobban tetszik ez a megjelenés, mint az előző!

Frazon Zsófi írta...

:D és pánkón okulva, a tárgyszavalást is egyszerűsítettem! most már csak azt nem értem, a munka miért nem megy...